Jogszabályok
Tartozzon Ön is a felelős munkáltatók közé, tegyen alkalmazottai biztonságos munkakörnyezetének kialakításáért!
Munkavédelmi kockázatértékelés:
A munkavédelmi kockázatértékelés fő célja, hogy feltárja a munkavállaló egészségét, testi épségét veszélyeztető kockázatokat és azokat a körülményeket, amelyeket egy esetleges baleset vagy hatósági bírság esetén meg nem térülő költségeket jelentene.
Jogszabályi háttér:
54. § 1993. évi XCIII. törvény
54 § (2) " A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról. "
Munkavédelmi oktatás:
A munka- és tűzvédelmi oktatás célja a munkavállalók egészségének és munkaképességének megőrzése a munkavégzés közben. Oktatásaink célja, hogy felkészítse a munkavállalókat a biztonságos munkavégzésre, és a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések megelőzésére.
Jogszabályi háttér:
1993.évi XCIII. Munkavédelmi törvény 55. §
55 § (1) " A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló
a) munkába álláskor,
b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
d) új technológia bevezetésekor
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni."
Egyéni védőeszköz juttatási rendje:
Egyéni védőeszköz minden olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amit rendeltetése szerint a munkavállalóknak kell viselniük, az egészségüket és a biztonságukat fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából.
Az egyéni védőeszköz biztosítása és használata kötelező, az eszközök juttatási rendjét munkavédelmi szakképesítésű személynek kell készíteni a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával.
Vállaljuk az egyéni védőeszközök juttatatására vonatkozó szabályozási jegyzék elkészítését.
Jogszabályi háttér:
23,42,56. § 1993. évi XCIII. törvény
56 § " Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül."
Mentési terv készítése:
A mentési terv lényege, hogy a munkahelyeken esetlegesen kialakuló veszélyes állapotot fokozott szervezettséggel legyen mód kezelni, illetve ehhez megfelelő személyi és eszközfeltételeket ír elő.
Jogszabályi háttér:
45-46. § 1993. évi XCIII. törvény
45 § (1) "Rendellenes körülmények kialakulása esetére - amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be - a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. Jogszabály ezzel kapcsolatban kötelező előírásokat állapíthat meg. A mentési terv a külön jogszabály által előírt - biztonsági, védelmi, intézkedési vagy más hasonló tárgyú - tervbe foglalva is elkészíthető.
(2) A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell."
Orvosi alkalmassági vizsgálatok belső szabályozása:
A hatályos jogszabályok alapján minden vállalkozásnak üzemorvosi ellátást kell biztosítania dolgozói számára, függetlenül azok létszámtól.
Jogszabályi háttér:
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet
15 § (1) "A munkáltatónak írásban kell meghatároznia
a)88 a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait, beleértve az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok irányát és gyakoriságát is, figyelemmel a 3. számú mellékletben foglaltakra is;
b) azokat a munkaköröket, amelyekben az e rendelet 8. számú melléklete szerinti megterhelések miatt a 10. § szerinti személyek nem foglalkoztathatók."
Munkahelyi képviselő választás lebonyolítása: ÚJ SZABÁLYOZÁS!
Az új rendelkezés hatálybalépésével egységesen minden 20 főt elérő, az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés fogalomkörébe tartozó munkáltatónál meg kell szervezni a munkavédelmi képviselő választást az alábbiak figyelembevételével:
- azon munkáltatónál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, az Mvt. megváltozott rendelkezéseit a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát követő munkavédelmi képviselő választás során kell alkalmazni.
- azon munkáltatónál, ahol munkavédelmi képviselő választásra nem került sor, az Mvt. megváltozott 70/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti munkavédelmi képviselő választást a törvény hatálybalépését követően fél éven belül meg kell tartani.
A jogalkalmazási tapasztalatokra figyelemmel és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel való összhang érdekében a törvény módosítja a munkavédelmi képviselők választásával kapcsolatos szabályokat. Egyértelművé teszi, hogy a munkavédelmi képviselő választására az Mt. 238. §-át kell megfelelően alkalmazni. A munkavédelmi képviselők függetlenségének biztosítása érdekében ugyanakkor előírja, hogy az Mt. 238. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okokon túl nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.
Jogszabályi háttér:
1993.évi XCIII. Munkavédelmi törvény 70. §
70/A. § (1) "A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül a következők szerint képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani:
a) munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége;
b) amennyiben húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi megbízott vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos, az a) pontban meghatározott kötelezettség a munkáltatót terheli;
c) a húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál - amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra - a munkáltatónak a 70. §-ban meghatározottak szerint kell a munkavállalókkal tanácskoznia;
d) a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az 54-56. §-okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik."
Kémiai kockázatértékelés:
Minden olyan vállalkozás, amely tevékenysége során vegyi anyagokat, veszélyes készítményeket (beleértve a tisztító szereket is) használ fel, tárol vagy forgalmaz, az köteles kémiai kockázatértékelést készíttetni és a benne szereplő intézkedési terv alapján a kockázati értékeket a lehető legalacsonyabbra csökkenteni.
A kémiai kockázatértékelés elkészítése mindig az adott anyaggal való munka vagy annak tárolását megelőzően kell, hogy megtörténjen.
Jogszabályi háttér:
25/2000 (IX. 30) EüM-SzCsM rendelet
5 § (1) "A munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni és értékelni az Mvt. 54. § (2) bekezdésével összhangban. A kockázatbecslést az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni
a) veszély azonosítása,
b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése,
c) az expozíció becslése,
d) a kockázat értékelése: minőségi, illetve mennyiségi jellemzése."
Biológiai kockázatértékelés:
A biológiai kóroki tényező a szervezett munkavégzésben is expozíciós veszélyt jelenthet, ezért figyelembe kell venni a munkavédelmi követelményeket a munkavállalók egészsége és biztonsága érdekében. Szervezett munkavégzés esetén, a munkavédelemre vonatkozó alapvető, általános szabályokat a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) határozza meg. Azonban, a munkáltatónak a munkájuk során biológiai kockázatoknak kitett munkavállalók egészségvédelmére vonatkozó speciális szabályokat is be kell tartania.
Jogszabályi háttér:
61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet
3 § (1) "Annak érdekében, hogy a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegető kockázatot meg lehessen becsülni, továbbá a szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek, a munkáltatónak minden olyan tevékenységnél, amely feltehetően biológiai tényezők kockázatával jár, meg kell határoznia a munkavállalókat, illetve munkát végző személyeket (a továbbiakban együtt: munkavállaló) érő expozíció jellegét, időtartamát és - amennyiben lehetséges - mértékét.
(2) A különböző csoportokba tartozó biológiai tényezők együttes expozíciójával járó tevékenységnél a kockázatot minden jelen lévő biológiai tényezőre meg kell becsülni.
(3) A kockázat becslését évente, továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja."
Az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök kockázatértékelése:
A rendelet hatálya kiterjed első sorban azokra a munkahelyekre és munkaáltatókra, ahol a munkavégzés 2-4. csoportba tartozó biológiai tényezők rendszeres használatával jár
1. orvosi szolgálat
2. állatorvosi szolgálat
3. laboratóriumi-,
4. ipari eljárások
De a kockázatértékelést azok a munkáltatók is el kell, hogy végeztessék, ahol a munkavégzés 2-4. csoportba tartozó biológiai tényezők rendszeres használatával nem jár.
Ezek a foglalkozási tevékenységek típusa szerint lehetnek:
1. élelmiszer-előállító létesítményekben végzett munkák,
2. mezőgazdasági munkák,
3. olyan munkatevékenységek, amelyek állatokkal, állatok tetemeivel, illetve állati eredetű termékekkel való érintkezéssel járnak (pl. ún. állati fehérje feldolgozás),
4. az egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket,
5. a klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák,
6. a hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák,
7. szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák.
Jogszabályi háttér:
51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet
4. § (1) Az egészségügyi szolgáltató az éles vagy hegyes eszközök kiválasztásakor, ezt követően a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló rendeletben előírt gyakorisággal értékeli a munkavállalók biztonságát és egészségét érintő kockázatokat.
Tűzvédelmi Szabályzat:
Minden gazdasági vállalkozás számára kötelező, amennyiben:
- a munkavállalók száma eléri az 5 főt;
- kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek
- egyidejűleg 50-nél több személy befogadására alkalmas létesítmény működik
- tűz- és robbanásveszélyes a létesítmény besorolása
Jogszabályi hivatkozás:
30/1996. (XII. 6.) BM rendelet
1. § (1) "A Ttv. 19. §-ának (1) bekezdésében felsoroltaknak a Tűzvédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) az állandó, illetőleg az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt egyaránt el kell készíteni."
Tűzvédelmi Oktatások:
A törvény kimondja, hogy csak olyan munkavállaló foglalkoztatható, aki a munkájához szükséges tűzvédelmi ismeretekkel dokumentáltan rendelkezik.
Az oktatások megtartása engedélyköteles szaktevékenység, melyet csak tűzvédelmi képesítéssel rendelkező személy végezhet. Az oktatások megtörténtét oktatási naplóban dokumentálni kell.
Jogszabályi hivatkozás:
1996. évi XXXI. törvény
22 § "(3) A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésbenrészt vevő családtagjai tűzvédelmi oktatásáról és éves továbbképzéséről, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék.
(4) A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja."